1920-ban a Trianoni békeszerződés következtében kettészakított település déli városrészben élő evangélikusok templom, lelkész és gyülekezet nélkül maradtak. A néhány száz főből álló közösség 1922. április 7.-én tartott közgyűlésén mondta ki fiókegyházzá alakulását.
A kezdeti időkben a győri lelkészek teljesítettek szolgálatot. Az istentiszteleteket a református templomban tartották. A hitoktatást kezdetben a református lelkész végezte, majd 1922. december 5-től Fülöp Jolán tanárnő vette át. A lelkészi teendőket adminisztrátori tisztségben dr. Kovács Sándor egyetemi végezte Draskóczy Lajos nyugalmazott lelkész, egyetemi tanár segítségével.
1927 májusában az egyházközség közgyűlése elhatározta, hogy terveket készítettnek imaház és parókia építésére és megteszik az első lépéseket a gyülekezet anyásítása érdekében. Még ugyanebben az évben elhatározták azt is, hogy hogy lelkészt választanak. A megválasztott lelkészt, Fadgyas Aladárt 1928. április 15-én beiktatták be szolgálatába.
Az imaház építése 1928. nyarán indult el Káldy Barna tervei alapján, a Hajagos és Sonkál cég kivitelezésében. 1929 novemberében az oltárképről döntött a közgyűlés: Jézus a Getsemáné kertjében legyen a kép témája. A következő évben pedig már az imaház további belső berendezéséről döntöttek: Fejér Géza asztalosmester kapott erre megbízást ezek elkészítésére. 1930. szeptember 28-án szentelte fel az új imaházat Kapi Béla püspök, az esperes, a helyi lelkész szolgálatával.
1939-ben az első bécsi döntés révén visszacsatolták Magyarországhoz a Felvidéket. Ennek okán megkezdődtek a tárgyalások két komáromi gyülekezet egyesülésének ügyében. Végül 1941. június 22-én valósult meg a két gyülekezet egyesítése. A komáromi evangélikusok öröme azonban nem tartott sokáig, mivel a II. világháború után újra kettészakították a várost, s így a gyülekezeteteket is.
Ettől kezdve mint az alább majd olvasható lelkésznévsor is mutatja a komáromi gyülekezetben több olyan tudós lelkész is szolgált, akinek élete és hite példaértékű lehet a mai nemzedék számára. A tragikus hirtelenséggel elhunyt Fadgyas Aladár utódjának 1948. június 13-án az egyházközség közgyűlése Schulek Tibort választotta meg, aki nemcsak mint lelkész, hanem mint tudós egyháztörténész és himnológus is fontos szerepet töltött be egyházunk életében, s később a Fejér-Komáromi egyházmegye esperese is volt. Ebben az időben a szórványokkal együtt mintegy 460 lélek tartozott a gyülekezet vonáskörzetébe, azonban az istentisztelet és a bibliaóra látogatottsága nem mutatott meggyőző adatokat. Schulek Tibornak végül egyházpolitikai okok miatt le kellett mondania lelkészi állásáról.
A következő két évben átmeneti időszakot élt meg a gyülekezet, a lelkészi szolgálatot helyettesként Bácsi Sándor (1963-1965) és Péter Jenő (1963) végezte. 1965-től Szebik Imre teljesített szolgálatot a gyülekezetben. Ebben az időben gyülekezeti tagok száma 380 fő volt (tehát csökkent), és annak fele szórványban élt. A lelkész a gyülekezet 90%-át meglátogatta kapcsolatfelvétel céljából, ami a szórványhelyzetet tekintve komoly teljesítmény volt. A jövő biztosítása érdekében a lelkész ifjúsági beszélgetéseket, alkalmakat indított el.
Ittzés Gábor 1968-ban kezdte el lelkészi szolgálatát Komáromban. 1981-ben a gyülekezet közegyházi támogatással az imaházát külsőleg teljesen felújította.
A mögöttünk levő évtizedekben a lelkészi szolgálatot Kiss Péter, Nagy Edina, Ihász Beatrix és Veres József látta el. 1995-től a komáromi lelkészek rendszeresen át-járnak Észak-Komáromba magyar nyelvű istentiszteletet tartani. 1996-ban alakult meg a gyülekezet énekkara. Veres József szolgálata idején 2017-ben a reformáció tiszteletére a gyülekezet lélekharangot szentelt. Menyes Gyula helyettes lelkész szolgálata alatt több felújítási munka is zajlott az imaház területén, és három alkalommal közös, szlovák-magyar istentisztelet ünnepelhettünk a szlovák testvérekkel. Kiss Máté lelkipásztor szolgálata óta 2021-ben megújult a parókia, majd az Agóra közösségi tér is kialakításra került a régi bérlemény helyén. Az udvar teljes területe is visszakerült a gyülekezet használatába és teljes felújításon esett át. Közben megújult a teljes fűtés rendszer is. Az Észak-Komáromi szolgálat újra aktivizálódótt havi két alkalommal van Istentisztelet és Bábolnán is havi két alkalm van. Újra indultak a gyerek táborok és az ifjúság körében, egy városi elérsű ifjúsági klub is indult.
A komáromi gyülekezetben szolgálatot végző lelkészek összesített névsora: Fadgyas Aladár (1928-1947), Bányai Sándor (1939-1940), Molnár Gyula h. (1944-1945), Sólyom Károly (1945-1947), Selmeczi János h. (1947-1948), Szabó József (1947-1948), Dr. Schulek Tibor (1948-1963), Bácsi Sándor (1963-1965), Péter Jenő (1963), Szebik Imre (1965-1968), Ittzés Gábor (1968-1982) Kiss Péter h. (1982-1984), Kiss Péter (1984-1991), Oláhné Nagy Edina (1991-1994) Ihász Beatrix (1994-2012), Veres József (2012-2018), Menyes Gyula h. és Menyesné Uram Zsuzsanna (2018-2020), Nagy Gábor h. (2020-2021 ),Kiss Máté (2021- )
Dokumentumok, tanulmányok, cikkek gyülekezetünk történetéből
- A reformáció Révkomáromban. In: Payr Sándor: A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története I., Sopron, 1924., 342-348. o.
- Evangélikus nagy ünnepségek Komáromban. A Fejér-Komáromi Evangélikus Egyházmegye közgyűlése. Fadgyas Aladár komáromi evangélikus lelkész esperesi beiktatása. In: Új Komárom Megyei Hírlap, 1942. július 4.
- Az 1943-as templomfelmérés kérdőíve
- Fadgyas Aladár: A komáromi evangélikus egyház múltja és jelene, 1944. (Kézirat)
- Komáromi Evangélikus Egyházközség. In: Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület: A reformációtól – napjainkig. Evangélikus gyülekezetek, egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon. 1. kötet Szerk.: Keveházi László. Győr, 2011., 125-130. o.
- 85 éves az evangélikus imaház. 2013.
- 85 éves évfordulóján hálát adott Istennek a komáromi gyülekezet. 2013.
- Ribárszki Ákos: „Mire neveljük a gyermekeket?” – Missziói nap volt Komáromban. 2016.
- Adámi Mária: Isten szeretete tart minket – Húszéves a komáromi gyülekezet énekkara. 2016.
- A Komáromi Evangélikus Egyház. In: „Soli Deo Gloria” A protestáns egyházak története Komáromban, a Duna két partján. Komáromi Klapka György Múzeum katalógusai, 26 . Komáromi Klapka György Múzeum, Komárom, 2017., 321.-376. o.
- Miklós Józsefné: Amit a komáromi evangélikusokról tudni érdemes. In: Komáromi Újság, 2017. Október, XII. évfolyam 44. szám, 19. o.
- Hajnal Dóra: Az elesettekért is szól – Harangot szentelt a komáromi gyülekezet. 2017.
- Hajnal Dóra: Az adományokból született harang megerősíti a komáromi közösséget. 2017.
- Ökumenikus imahét Komáromban
- Angyal-Cseke Csaba: „Uram, szereteted az égig ér, hűséged a fellegekig” – 90 év áldásaiért adtak hálát Komáromban. 2018.
- Angyal-Cseke Csaba: „Hol szeretet és egyetértés, ott az Isten!” – Szlovák-magyar istentiszteletet tartottak Észak-Komáromban. 2019.
- Közös istentiszteleteket tartottak az evangélikusok és a reformátusok Komáromban. 2019.
- Angyal-Cseke Csaba: Hospitációs napló. Budapest-Komárom, 2019. (Kézirat)
- Szlovák-magyar istentisztelet Komáromban 2019 ádventjén.
- Vendégségben a Duna túlpartján – Közös szlovák–magyar istentisztelet, úrvacsorai közösségben. 2020.
