Hálaadó Istentisztelet és nap az Agóra közösségi tér felavatásáért
Ünnepi alkalommal adott hálát gyülekezetünk az elkészült Agóra Közösségi térért november 6-án.
Az elkészült, új, alkalmaknak helyet adó tér, elsősorban két funkciót tölt majd be- mondja Kiss Máté lelkész: Az egyik célunk, hogy szeretnénk keresztény lelkigondozást biztosítani, amire keresztény lelkigondozói szobát alakítottunk ki. A másik alkalom az ifi klubhoz hasonlóan működne: felnőttek számára adnánk kötetlen beszélgetésekre helyet. A későbbiekben közösségi esteket is szeretnénk tartani itt az Agóra közösségi térben.
A hálaadó vasárnapon tiszteletét tette Molnár Attila polgármester úr, aki végig támogatásról biztosította a gyülekezetet. Fontos megemlíteni, hogy a közösségi tér több Isten által indított adományból újulhatott meg: így készültek a festési munkálatok, vagy akár a helység berendezése is.
Az istentisztelet kezdetén, az énekkar szolgálatát hallgathattuk meg, majd igét hirdetett Szarka István nagytiszteletű espres úr, Péter első levelének első fejezetéből vett igerész alapján.
Az igehirdetésben elmondta, hogy nagy öröm van a szívében, hiszen látta Isten munkáját a hullámvölgyek után a Komáromi Evangélikus gyülekezetben, hiszen alig három éve még a gyülekezet ingatlanjának eladás is szóba került, a szerény bevételek miatt. Azonban, nekünk- hangzott az alkalmon- nem halott, hanem élő kövekben kell szolgálni az Urat. Krisztus az alap, mint erős szikla, mert ez az igazi egyház, belső, szilárd hittel tekint Jézus Krisztusra.
Sok imádság és összefogás árán visszakerültek a terek – a vezetést hitben hozta meg döntését: miszerint, ezután nem a helységek kiadásából szeretnének élni, hanem hitből. Felszámolták az alaksorban a boltot, és a korábban, a szomszéd kocsmának bérbe adott kerthelységet is.
Akik pedig a Szentlélek hatására hajlandóak elindulni ezen a nem szokványos úton, csodákat fognak megélni. Ahogy meg is élte ez a gyülekezet a csodákat, hiszen, amikor felújítások elindultak, egyszer csak jött egy ember és elvállalta a festést.
A hitből élő ember kicsit úgy építkezik, ahogy Wass Albert: Előhang című vesében olvassuk: „Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond.”
Ha az életünk szikla-szilárd bizonyossága nincs meg: a Jézus Krisztusban való hit, akkor valami dülöngél és bizonytalan. Fontos, hogy Isten számára sosem a létszám és a számok jelentenek valamit, hanem a belső elköteleződés, mert egy ember is tud jó kovász lenni.
Ez a közösség nagy változáson megy át, bármilyen hullám is jöjjön! Szarka István esperes imádságos szívvel gondol a gyülekezet szolgálatára, hiszi, hogy ezt a közösséget Isten látható jelként tett ebbe a városba, hogy minél több embert eljuthasson az üdvösségre, Jézus Krisztus megismerésére.
Képek megtekintehtők itt:
https://photos.app.goo.gl/suj91accSK3xFadb7
