„Kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod!” (János 3. levele)
Tahi gyülekezeti hétvége 2022.05.13-15
Nagy várakozással tekintettünk a májusi gyülekezeti hétvége elé. Vágyva arra, amit a tanítványok is megtapasztalhattak ott a tábor hegyén: „Uram, jó nekünk itt lennünk.” Mt17:3. Jó volt nekünk nem csak istentiszteletet, hanem egy csendeshétvégét Jézussal tölteni, rá figyelni.
Mindemellett a hétvége másik célja a gyülekezet építése volt; a másik testvér jobb megismerése, hogy olyan beszélgetésekre is sor kerülhessen, amire hétköznap vagy a vasárnapi istentisztelet után nem adatik idő.
A Tahi tábor szépen rendben tartott parkja és környezete ideális helynek bizonyult a hitmélyítő napok megtartására.
A péntek esti kezdő áhítat a csendeshétvége mottójával indult: ”Kívánom, hogy mindenben jó legyen dolgod” (3 Jn 1,2-3). Szeretetteljes köszöntést hallhattunk az igében, amiben az apostol bátran köszönti Gájuszt úgy, mint akinek a lelke a helyén van. Kívánja számára, hogy legyen olyan jó dolga a testének, ahogyan a lelkének van. Hallhattunk arról, hogy az a jó találkozás, amit mindkét fél vár és a mi Urunk várta a személyes találkozást velünk. Ez a hétvége arra koncentrál, hogy lélekben jó helyen legyünk. Nagyon drága alkalom, mert kevés van belőle. Amiből kevés van, az nagyon drága- hangzott.
Szombat reggel lehetőség volt imaközösségre összegyűlni, és könyörögni az alkalmakért, gyülekezetünk jövőjéért. A reggeli órákban egyéni igeolvasás mellett, közös csendeséget is tartottunk. Ebben a fél órában útmutatást kaptunk arról, hogyan érdemes mélyrehatóan tanulmányozni az igét, hogy minél jobban megérthessük, mit üzen a mi személyes életünkre nézve.
A délelőtt folyamán „Barátok és ellenségek” címmel áhítatot hallhattunk 3 Jn 1-8 részéből. János inti levelében a gyülekezetet: a hamis tanítókat nem lehet befogadni, még csak köszönteni sem. Vajon van-e a gyülekezetnek „immunrendszere” a tévtanításokkal szemben- szólt a kérdés. Tulajdonképpen az igazság körül forog minden. Nagy negatív példa Diotrefész, aki Jézus követőit kizárja a gyülekezetből. Talán megfigyeltük, ha már elfogadtuk az Urat Megváltónknak, ahogyan megvan az összhang egy másik Jézust követő emberrel, ugyanúgy az igazságot elferdítő ember beszéde taszít minket. Jó volt hallani, hogy bár Gájusz testvérszeretetét olvassuk mégsem ezért, hanem az igazságban járásáért kap dicséretet, ez János számára a legnagyobb boldogság.
Szombat délután túrázni indultunk a Dunakanyar egyik legszebb kilátást nyújtó útvonalán, a Vörös-kő felé. De mindenki megtalálhatta a tábor területén a megfelelő kikapcsolódást: akár füves focipályát, vagy a fák árnyéka alatt a társas játékot, beszélgetést.
Majd az esti áhítaton a következő igéről hallottunk: „ Ne a rosszat kövesd, hanem a jót” (3Jn 1,11). Olyan egyszerűnek tűnik ez a tanács, de vajon mire figyeljen egy keresztény ember, hogyan tud az igazságban járni és a jót követni?
Először is jó megnéznünk a Szentírásban, hogy az Ige mérlegén megáll-e a mi tervünk, utunk. Másodszor, ne a világ tanácsát kövessük, ami minden áron azt sulykolja, hogy az a jó hely és állapot, ahol önmagam lehetek, akkor majdnem mindent jogom is van megtenni. Hanem inkább vizsgálja meg magát az ember, ahogy Dávid tette: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet!… Nézd meg, nem járok-e téves úton” (Zsolt 139:23-24). Végezetül pedig meg kell kérdeznünk magunktól: Mik a gyümölcseim? Mert, ahogy Jézus mondja: „A fát a gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek tövisbokorról fügét..” Lk 6:44
A vasárnap reggeli imaközösség és igeolvasás után az Istentisztelet János levelében az elsőbbségre törekvőkről szólt (3 János 1,9-14), akik szerették, ha valakik lehetnek. Erre a Bibliában is számos példát találunk, pedig Krisztus nem ezt tanította, hanem ebben is a saját példáját állította elénk: „Közöttetek azonban ne így legyen. Ha valaki közületek nagy akar lenni, legyen a szolgátok” Mk 10,43.
János levele itt negatív példaként egy testvérük Diotrefész nevét említi, aki elsőbbségre tör és éppen azok ellen, akik Jézus ügyét szeretnék előre vinni, ő nem szereti a gyülekezetbe érkező és leveleket küldő testvéreket, mert az ő „hatalmát” gyengítik. Mit tehetünk tehát a magukat előtérbe helyező „diotrefészekkel”? Az ő kezükben nem szabad, hogy vezető szerep, hatalom legyen, mert Krisztus ügye csorbát szenved.
Az igehirdetés végül a hétvége fő gondolatainak összefoglalójával zárult: Három alapelvet vihettünk magunkkal:
-
-
- Ismerjétek meg az igazságot és járjatok benne!
- Legyetek vendégszeretők másokkal szemben, azokkal, akik az igazságot hirdetik!
- Kövessétek azoknak az életét, akik istenfélően élnek, akik a jót cselekszik!
-
Hálát adva köszönjük meg Istennek, hogy lehetőség volt az ő színe előtt megpihenni ebben a szép környezetben, mindemellett épülhettek a testvéri kapcsolatok is!
Az igehirdetések itt visszanézhetőek, visszahalgathatóak:
Képek az alkalomról:
